Őszies

Dumagép

Hanna szája be sem áll egész nap. Folyamatosan kommentálja az eseményeket ("jön egy autó", "fúj a szél", "ott egy cica", "apa jön mindjárt", "mama hazament", "sárga labda elgurult" stb.), és kérdez. Nem azt, hogy mi micsoda, hanem azt, hogy mi történik, legfőképpen azt, ki mit csinál. "Hanna micsiná?", "Anyuka micsiná?" "Zsuzsi baba micsiná?" - ha pedig tudja, akkor természetesen azt mondja. Egyszerűen csak fogja magát és kijelenti, hogy "anyuka pancsol", majd megismétli, úgy, hogy még a keresztnevemet is odabiggyeszti az anyuka szó elé.

Ma amikor fürdés után törölgettem, a szokásos módon meg kellett néznie, anyukán van-e melltartó. Amikor kijelentette, hogy "anyuka - metató" (mely a 1,5 évesek szótárában igen fontos kifejezés, bár mentségünkre szóljon, a bugyi és gatya szavakat is tudja), megkérdeztem, neki van-e. Ő simán rávágta: "neke nincs".

Amikor épp nincs megjegyezni- és kérdeznivalója, akkor mondókákat mond vagy énekel (a maga módján). Ha pedig mi mesélünk vagy éneklünk neki, akkor azt mondogatja igen sűrűn: "mégecce, mégecce".

Turpisság

Kiderült, mert hogy voltam orvosnál. Kaptam ultrahangos képet is, csak most nem egy pici van rajta, hanem sok.

Nyáridő

Már reggel is üres az utca és a játszótér, pedig részben árnyas. Estefelé se sokan vannak, de mi azért kitartóan járunk, mert kell a levegő és a mozgás. Manci ugyan lustább, nyomottabb, mint szokott, játszópajtások is elvétve akadnak és én is csak félgőzzel működöm, de legalább még működöm. Besötétítünk, ebéd után sziesztázunk, én esetleg olvasok.

Újabb benti tennivalókat ötlünk ki, kint pedig megfigyeljük, hogyan locsolnak, ahol pedig nem locsolnak, felszedegetjük a már most szárazan lepotyogó faleveleket és kiszáradt csigákat. Hétvégén apa-párom elbiciklizik Hannával a még árnyasabb játszótérre (végre hajlandó bukósisakot felvenni), néha leugrunk a Velencei-tóhoz egy strandra, ahol van árnyékos hinta és homokozó is, elmondjuk, hogy de jó is lenne egy nyaraló, esténként pedig, ha végre elaludt, előkerül az idei nyaralás témája.

Más

Nem azért, mert ez nem Hannáról fog szólni, hanem mert vannak, akik - szerintem, és mindent összevetve elég távolról szemlélve - megvalósítják azt, ami nekem valahogy sosem sikerül. Más kérdés, hogy azoknak egész más nem sikerül, mint nekem, miközben mindannyian elégedettek vagyunk mindazzal, amink van. Vagy mégse? (Hallgatok inkább.)

Színes

Egy gyerekkel rengeteg szín kerül be az ember életébe. Úgy, mint piros, kék, sárga, és azok mindenféle keveréke. Ha csak a cipőit nézem, volt már neki sötétkék, fehér-rózsaszín, piros-kék, "pisztácia" néven futó "almazöld", ma pedig újabb két párral lettünk gazdagabbak. A kollekcióba bekerült egy fáradt rózsaszín és egy újabb sötétkék.

Mielőtt laikus úgy gondolná, hogy ennyi cipője van, jelezném, hogy most nőtte ki a második adagot. Egyszerre két pár cipője van, az sem azért, mert trendi és a ruhájához illőbe öltöztetem, vagy akár csak mert lenne neki zárt cipője most - a nyarat próbáljuk anélkül átvészelni -, csak neki bentre is mindig kell egy pár. Így van egy kiti cipu és egy beti cipu, ahogy azt ő mondaná.

Nem olcsó dolog a gyerekcipő, ha 1,5 havonta kinövi, de ha belegondolok, a kezeléseire többet költöttünk. Egyébként pedig jó helyen van a cipőbolt, ahova járunk, utána lehet akár játszóterezni, nagyot sétálni, és hazafelé indulva óriási hisztit rendezni, amikor anyuka már épp elkönyvelte, milyen jó kis kiruccanás volt ez. Igaz, annyira még nem színes a repertoárja hiszti téren, hogy a földhöz vágná magát, de nem fogok meglepődni, ha valaha ilyet produkálna. Egyelőre leginkább csak üvölt és topog a kis cipős lábaival vagy pedig üvölt és hídba vágja magát az ülésében.

Mikulás

Az utóbbi napokban úgy táplálkozom, mint a fent említett úr (vagy micsoda?) amerikás verziója. Ráadásul nem csak étel-ital fronton, hanem abban is hasonlítunk, hogy én is titokban (ne lássa Hanna módra) étkezem. Nem vagyok az egészség mintaképe, ja.

Bells for her

And through the life force and there goes her friend
On her nishiki it’s out of time
And through the portal they can make amends
Hey would you say whatever we’re blanket friends

Can’t stop what’s coming
Can’t stop what is on its way

And through the walls they made their mudpies
I’ve got your mind I said
She said I’ve got your voice
I said you don’t need my voice girl
You have your own
But you never thought it was enough of
So they went years and years
Like sisters blanket girls
Always there through that and this
There’s nothing we cannot ever fix I said

Can’t stop what’s coming
Can’t stop what is on its way

Bells and footfalls and soldiers and dolls
Brothers and lovers she and I were
Now she seems to be sand under his shoes
There’s nothing I can do

Can’t stop what’s coming
Can’t stop what is on its way

And now I speak to you
Are you in there
You have her face and her eyes
But you are not her
And we go at each other like blank ettes
Who can’t find their thread and their bare

Can’t stop loving
Can’t stop what is on it’s way
And I see it coming
And it’s on its way

Tutti frutti

Hanna fürdik, a fürdőszobában pedig idegen olcsó parfüm illata terjeng. Szimatolok jobbra, szimatolok balra, hogy mi lehet, de sehol semmi, amit az illat forrásaként beazonosíthatnék. Aztán beugrik, hogy minek van ilyen illata: a buborékfújónak, amivel az erkélyen szórakoztunk, és így már nyilvánvaló, hogy az illat Hanna hajából jön.

Én nem tudtam megállni nevetés nélkül

Mire kijöttünk a boltból, zuhogott. Kipakoltam-bepakoltam a cuccokat és Hannát az autóba, közben nagyokat vigyorogtunk, hogy esik az eső. Amikor én is beültem és mutattam neki a szélvédőn, hogy esik és kopog, azzal válaszolt, hogy odamutatott az ablakra az ülése mellett, és konstatálta:
itt is.

Kicsi a világ

Az úgy volt, hogy elindultunk Lilláékkal találkozni egy távolabbi játszótérre (azért még kerületen belül maradva), aztán fogtuk a sátorfánkat, mert túl sokan voltak, és átmentünk egy másik játszótérre, ahol szerencsésvéletlenül összefutottunk Larkáékkal, pontosabban most ők ismertek meg minket Manciról, mint ahogy én a múltkor őket Laráról. A jövőben majd szerveződünk, nem lehet mindent a szerencsére bízni.

Zsolt, akkor most vegyem le a blog címéből az "alcímet" végre, vagy hagyjam, mert kb. mindig jót mulatsz rajta?

18 hónapos

Nagyon szeretné, ha már tudna ugrálni. Anyukának hív, és nem tudom, honnan szedte, mert mi csak "anyázunk" itt engem. Megmondja a nevét, ha megkérdezzük, hogy hívják. Egyre szebb homokformákat tud csinálni. Óriásgyöngyöt fűz. Majdnem önállóan eszik kanállal. Imádja a paradicsomot és a barackot. Szeret a természetben lenni (ma megfogott egy szöcskét). Állandóan dumál, halandzsa mondókákat gyárt. Segít takarítani, teregetni. Kissé akaratos, néha hektikus. Aludhatna napközben többet, olyankor jobb a kedve.

Tovább is van, mondjam még?

7-kor megetettem Hannát egyszer, majd kicsit később újra kapott enni (villásreggeli módra).
Nagy trükközések közepette tisztába tettem-átöltöztettem Hannát.
Valahogy én is átöltöztem.
Fogat mostunk.
Titokban beraktam egy adagnyi mosást.
Bepakoltam a mosogatógépbe, Hanna közreműködésével elindítottam.
Elpakoltam-kitakarítottam a konyhában.
(Közben 25x kikapcsoltam a sütőt, amit ő bekapcsolt.)
Kitöröltem a hűtőszekrényt.
Beáztattam a hűtőszekrény műanyag tárolóit.
Port töröltem, a közreműködő Hannát igazgattam.
Felporszívóztam.
Felmostam (a segítő szándékú Hannát a vödörből kétszer kiszedtem, kezét megmostam).
Megpucoltam és elkezdtem főzni a zöldségeket Hanna ebédjéhez.
(Közben elmondtam egy csomó mondókát, adtam rágcsálnivalót a követelőző Hannának.)
Hajat mostam, közben kukucskálósat játszottam.
10-kor elkészítettem a gyümölcsöt (tízóraira).
(Még több mondókát mondtam.)
Megetettem.
Újra rendet tettem a konyhában.
Sivítások közepette gyorsan kinti nadrágot húztam, majd átöltöztettem Hannát, akivel közben labdázni kellett - a pelenkázón.
Levittem Hannát a játszótérre, ahol készítettem jó néhány homoksüteményt.
Elmentünk bevásárolni.
Felcipekedtem-kipakoltam.
Kisebb hercehurca árán megmostam Hanna kezét.
Lemostam a beáztatott hűtőgépes izéket.
Kimostam a kádat és visszapakoltam mindazt, amit Hanna közben leszedett, becsuktam a kihúzogatott fiókokat és újra kinyitottam, amit már egyszer kinyitottam, de közben ő becsukott.
Megfürdettem-megtöröltem-tisztába tettem-átöltöztettem Hannát.
Leszedtem a száraz ruhákat.
12.15-kor elkészítettem Hanna ebédjét.
Odacsalogattam Hannát enni (3 kört futottunk "melyik előke kell épp" témában).
Megetettem Hannát.
12.30-kor letettem aludni, 10 perc dünnyögés után elaludt.
Kiteregettem a nedves ruhákat.

Most pedig leültem egy kicsit és baromi éhes vagyok.