j

f a i r - nem babablog

Tuesday, July 10, 2007

Színes

Egy gyerekkel rengeteg szín kerül be az ember életébe. Úgy, mint piros, kék, sárga, és azok mindenféle keveréke. Ha csak a cipőit nézem, volt már neki sötétkék, fehér-rózsaszín, piros-kék, "pisztácia" néven futó "almazöld", ma pedig újabb két párral lettünk gazdagabbak. A kollekcióba bekerült egy fáradt rózsaszín és egy újabb sötétkék.

Mielőtt laikus úgy gondolná, hogy ennyi cipője van, jelezném, hogy most nőtte ki a második adagot. Egyszerre két pár cipője van, az sem azért, mert trendi és a ruhájához illőbe öltöztetem, vagy akár csak mert lenne neki zárt cipője most - a nyarat próbáljuk anélkül átvészelni -, csak neki bentre is mindig kell egy pár. Így van egy kiti cipu és egy beti cipu, ahogy azt ő mondaná.

Nem olcsó dolog a gyerekcipő, ha 1,5 havonta kinövi, de ha belegondolok, a kezeléseire többet költöttünk. Egyébként pedig jó helyen van a cipőbolt, ahova járunk, utána lehet akár játszóterezni, nagyot sétálni, és hazafelé indulva óriási hisztit rendezni, amikor anyuka már épp elkönyvelte, milyen jó kis kiruccanás volt ez. Igaz, annyira még nem színes a repertoárja hiszti téren, hogy a földhöz vágná magát, de nem fogok meglepődni, ha valaha ilyet produkálna. Egyelőre leginkább csak üvölt és topog a kis cipős lábaival vagy pedig üvölt és hídba vágja magát az ülésében.

5 Comments:

  • Én májusban találtam egy minden szempontból hiperszuper szandát a humanicnál: tarja a bokát, kívül-belül bőr, tépőzáras, szóval könnyű feladni, 4500ért. Még rutintalan voltam, nem vettem egyből kettőt, meg nagyobb méretet is, de azóta ahogy nézegettem a kínálatot, rájöttem, az ilyen fogásokból érdemes spájzolni, különben később duplából veszem meg.

    By Blogger anyahajó, at 11/7/07 08:08  

  • hurrá, most először sikerült kommentelnem hozzád, igaz most nem az otthoni gépről. Pedig mikor rájöttem, hogy a lányaink kábé egyidősek, plusz a másodiknak ha lány lenne, én is a Hanna Lizát akarom adni - egy német baráti család Hanna Lizája után - szóval ekkor már akartam. Az a bizonyos Hanna Liza már iskolás, de akkoriban 5 évesen a bébiszitterek réme volt, mindenben abszolút renitens, suliban osztályt ismételt, egyetlen normába se fér bele, mégis annyira szeretnivaló rosszcsont! Pont egy ilyen gyerekre vágyom én is. Kíváncsi vagyok, ilyen hannalizás (lesz)-e a tied is. :)
    És mert itt más név jelenik meg, mint a freeblogon, jelzem, hogy én vagyok a leheletes a. Szép napot!

    By Blogger anyahajó, at 11/7/07 08:16  

  • Mancinak suppinált sarkú cipő kell, igaz, ortopéd szakmókus majd ugye csak szeptemberben szól hozzá bármit is, de a gyógytornász ezt javasolta, abból viszont nem kapok leértékeltet, pedig bespájzolnék én, pl. az almazöld/pisztácia cipőt kifejezetten szerettem rajta, sajnáltam, hogy most épp nem volt.

    (Azért remélem, hogy a lány neve nem determinálja teljes mértékben a jellemét... :) Igaz, ma kénytelen voltam szoknyában vinni homokozni, harisnyával, mert nadrágot nem volt hajlandó felvenni, én meg nem vagyok hajlandó 30 percet könyörögni meg trükközni ilyesmiért.)

    By Blogger sbodi, at 11/7/07 13:24  

  • Egy gyerekkel rengeteg új szín kerül az ember tapétájára is.Mesélik.
    :)

    By Anonymous Anonymous, at 11/7/07 22:39  

  • Cipővásárlási stratégiák a huszonegyedik században.

    Csendben figyelek, jegyzetelek. Kell egy kismama karakter... :-))

    By Blogger Zsolt, at 12/7/07 15:39  

Post a Comment

<< Home