j

f a i r - nem babablog

Thursday, July 31, 2008

Visszavonom, avagy mindennek van határa (avagy gondoljon mindenki, amit akar, de azért mégis: mindennek van határa)

Az előző bejegyzésben megkérdőjeleztem, hogy a nők megfiatalodnak a gyerekezéstől. Bár a kérdőjel továbbra is ott van, még akkor is, ha (tisztább fejjel gondolkodva) a fiatalodás és az alvásmegvonás okozta öregedés akár ki is egyenlítheti egymást, azért mégis van olyan aspektusa a dolognak, amire tényleg igaz az állítás.

Mert gondoltam volna, hogy majdnem 35 évesen majd Halász Juditra fogok ugrálni? (És ez itt most olyan, hogy aláhúznám duplán, dőlt betűvel és félkövérrel írnám, továbbá öt felkiáltójelet valamint három kérdőjelet is tennék utána zárójelben, bár aki ismer, az szerintem ezek nélkül is pontosan érzi ennek a súlyát.) Hogy az ifjúsági részlegről öltözöm majd, bakfisméretben? (Ez egyúttal azt is jelenti, hogy lehet pont olyan nadrágom, mint Hannának, majd jól összeöltözünk. Anyám.) Ráadásul a játszótérre miniszoknyában is lemegyek, pedig ilyen eddig nemigen volt rajtam - talán még soha -, pedig kár lett volna kihagyni, mert még bókokat is kaptam. (Bevallom, utólag kicsit meg is ijedtem, hogy majdnem lemaradtam valami jóról.)

Nem sorolom tovább, legyen elég 24 óra néhány kiemelt példája.

Úgyhogy igenis fiatalodás van a gyerek mellett, feltéve, hogy a fiatalodás az a szó, amit keresek. Mindegy is, majd próbálom kordában tartani a dolgokat, még mielőtt teljesen szétesnék. Biztos ami biztos, már meg is kértem az embert, hogy ha 50 évesen netalántán felmerülne bennem, hogy miniszoknyát veszek fel, akkor mindenképp szóljon rám.

Monday, July 28, 2008

Osztok, szorzok, túlzok (avagy: dobjatok fel)

Ha a gyerek napi alvásigénye 9,5 óra, és én abból 3x2 órát alszom az ébresztéseknek köszönhetően, akkor van-e bármi értelme második gyerekben gondolkodni?

Pontosítok: volt-e már valaki, aki kibírta hosszabb távon (hónapokban gondolkodom, bár az eddigi tapasztalatomat elnézve akár években is lehetne), hogy csak 3x1 órát alszik éjjelente?

Persze lehet, hogy pont egyszerre ébrednének, és maradna a 3x2 óra. Az már nem is olyan rossz, feltéve hogy megtanulok osztódni - hogy egyszerre lehessek két helyen -, hiszen 8+ óra alvástól úgyis úgy érzem magam, már ha elvétve előfordul ilyen (főként egyhuzamban), mint aki jócskán túlaludta magát. De akárhogy is nézem, a napi 3 óra alvás elég kevésnek tűnik.

Majd megszokom?

Ha pedig már itt tartunk, a "közhiedelem" szerint az anyaság megfiatalítja a nőket, míg a "tudomány" mai állása szerint napi 8 órányinál kevesebb pihenés senkire (legyen az nő vagy férfi) sincs jó hatással hosszú távon.

Vegyük úgy, hogy perpillanat nem vagyok jó hatás alatt és még csak gondolkodni sem tudok.

Wednesday, July 23, 2008

Ki érti?

Azt gondoltam volna, hogy mint minden férfi (ugye?), ő is arra vágyik, hogy egy nő hosszasan mondogassa, mit mondogassa, kiabálja:
MÉG! MÉG! MÉG!

Most meg mi van? Alig várja, hogy a lány végre megunja az esti hancúrozást.

Tuesday, July 22, 2008

Szabad a gazda

Elmeséljem, mennyire más, ha apa-párom normális időben itthon van este és a nagymama is besegít hetente legalább egyszer?



Nem mesélem.

Aki akarja, próbálja ki az ellenkezőjét.

Viccelődünk, viccelődünk

Hanna az utóbbi időben eleve elég sokat kérdez, de már az is gyakori, hogy megpróbál átvágni. Vagy legalábbis barkochbázik a maga módján. Képes igen hosszasan, igen komoly képpel arról faggatózni, hogy a polcon mi az a valami. Mire hosszú kérdések és magyarázatok árán rájövök, hogy miről is van szó, kiderül, hogy csak a kis elefántra gondolt, és nagyokat nevet, hogy anya végre-valahára kitalálta.

Hanna mostanában nagyon fülel, a játszótéren is folyamatosan figyelemmel követi, hogy mi történik. Tegnap például hangos nevetésben tört ki, amikor a mellette hintázó kisfiú kijelentette, hogy "befúj a nadrágjába a kukijához a szél".

Reggel is tud meglepetést okozni, már csak azzal is, hogy f6 és 9 között kel. Valamikor. Ma fél hatkor volt ébresztő, ami szerintem nem annyira vicces, bár azon azért mosolyognom kellett (így vagy úgy), hogy tegnap este azt ígértem a-nak, hogy majd próbálok Hanna előtt, korán felkelni.

Friday, July 18, 2008

Nyugodj meg, anya - sajnos ilyen nap van ma

Felmosok. Természetesen Hanna csatlakozni szeretne. A kis felmosó is előkerül. Csak annyit kérek, hogy legyen szíves jól ki is csavarni (még mielőtt megint úszik a lakás).
- Nyugodj meg anya, nem lesz semmi baj. Nyugi.

Itt a mama. Azt kérdezi Hannától, hogy most nem akarja ő kiönteni a bilit a wc-be. (Bár ő csak lehúzni szokta, de azt mindig, kötelező jelleggel.)
- Nem, mama, én azt nem tudom... sajnos ilyen nap van ma.

Ma egyébként Elmonak is aftája van.
- Gyere Elmo, majd én kipiszkálom neked.

Nekem meg olyan napom van, hogy Noddy után éneklem azt a dalrészletet, hogy "kell egy kutyus, meg egy kenguru, így lesz még több a tennivaló". Hanna válasza:
- Anya, de hiszen ez szörnyű!

Amikor pedig apja tányérjából nézi ki a húst, és egy idő után apa-párom jelzi, hogy most enne valamennyit ő is, Hanna kijelenti:
- Rendben, apa, most már úgy add, hogy egyet Hannának, egyet apának.

Labels:

Wednesday, July 16, 2008

Ki. Be.

Mégis hova mozdulna szívesen az ember a több napos, kényszeres szobafogságból? Természetesen ki. De ha ez nem megy, akkor marad az, hogy be. Vagy csak én vagyok ilyen sajtkukac (hogy még a fotel mélyébe süppedve, a gyermek altatása közben is mozdulni akarok valahova)?

Tuesday, July 15, 2008

Kis színes (avagy képes híradó arról, mivel tengetjük épp napjainkat)

A kabinos hajóra mindenképp felhívnám a figyelmet (mamával közös alkotás), a hajcsavaró pedig egy jól eltalált ajándék, nekem. A többi inkább csak arról szól, miket kombinál.

Komoly dolgok ezek, azt a csúszdás izét egy hete nem pakolhatom el.

Friday, July 11, 2008

Új korszak

Beköszöntött az új korszak, a MIÉRT? kérdések korszaka. Tegnap kezdődött, ma már egész biztos, hogy nem csak véletlen volt. A gatyát ismét felkötöm.

Amúgy pedig azt szeretném kérdezni, hogy MIÉRT van az, hogy havonta beteg a gyermek? De tényleg, MIÉRT? Ebben is lehetne új korszakot kezdeni, mondjuk csak kéthavonta jelentkezzen valamiféle vacakság... vagy még ritkábban.

Wednesday, July 09, 2008

Nagyvárazás

Nem kérdés, így kell írni, fogalom. Lehetne párnacsatának is hívni, de az túl egyszerű lenne. A nagyvárazás a takaró(k) fellibbentése, ezáltal a gyermek betakarása, valamint a párnákkal való dobálózás és az ágyon ugrálás keveréke. Igazi viháncolós játék.

Nálunk este fél 9 és 9 között ez megy. Aztán csodálkozunk, miért nem alszik el a gyerek még fél 10-kor sem. Pedig az a csoda, hogy eddig még hajlandó volt - nagy nehezen - elfogadni, hogy vége, és fürdeni kell.

Zengedelem

Most akkor csak elütöm az időt, ilyen is mikor volt, hogy zenéket keresgélek és hallgatok - nem ám sokat, hármat, de alaposan, ahogy az nekem jó -, nem rohanok se jobbra, se balra, se másfelé, mint ahogy máskor alvásidőben mérgezett egérként szoktam. Majd lesz is böjtje, de az most engem nem érdekel.

Tuesday, July 08, 2008

S

penót
portautó
pagettipántos
párga
par

Labels:

Monday, July 07, 2008

Koreográfus

Eddig akármikor szóba kerültek az amerikai választások, nekem legfeljebb annyi ugrott be, hogy ismerek én valakit, aki igazán igazgatásra, vezetésre termett. Azóta eszembe jutott a koreográfus kifejezés is, ez jóval inkább megállja a helyét - a politikához pedig köze sincs -, hiszen a lányom nagyon jól ért ahhoz, hogy megmondja, mit és hogyan, ki és mikor, csinálja vagy sem. Sőt, ha nem tetszik neki, ami történt, ismételni is kell, különben leharapja a fejemet.

Wednesday, July 02, 2008

30 hónapos

2,5 éves. Ma, amikor kérdezték, hogy mennyi idős, végre simán rávághattam. Eddig mindig hozzátettem azt, hogy "nemsoká". Örökmozgó. Még egy-két hónap és nem tudok lépést tartani vele. Folyamatosan dumál, a képen is. Ez nem is lenne baj, ha néha nem kérdezné meg huszonnyolcszor ugyanazt, amikor eleve tudja a választ. Megint rájött a hintázhatnék. Szerencsémre van némi remény, mert már majdnem tudja hajtani magát, illetve Hanna szerencséjére én is szeretek hintázni, így teljesen meg tudom érteni.

Mostanában leginkább Duplozni szeret, avagy a babákat, plüssöket és engem lát el mindenféle ajándékokkal. Naponta kapok tortát is. Ez elég tuti, kár, hogy mindig a toronyépítős játék két-két eleméből készül. Rendet is rak, ami a szokványos rendrakáson kívül általában abból áll, hogy a DVD-ket (még jó, hogy nincs túl sok) kipakolja az asztalra, nagy kupacba, de aztán nehogy hozzá merjen nyúlni valaki. Nagyon sokat halandzsázik és énekel. Legújabb kedvence Noddy, már fel is vette a Noddy nevet, nyaralni pedig Játékvárosba megyünk.

Labels: