A karrieremről...

Az már szakértelemnek számít, hogy ha ránézek egy másik baba fényképére és meglátom a mellette levő játékot, akkor tudom, hogy milyen pelenkát használ?!

Kezdő anya

Új munkahelyemen még mindig kezdőnek számítok. Talán ezért van, hogy munkaadóm megengedheti magának, hogy a munkanapom hajnali 5-től este 9-ig (néha 10-ig) tartson, esetenként éjszakai riasztással. A munka teljesen kiszámíthatatlan, még az ebédidőmet is furán kapom meg: 20-30 perc jut rá, napi két részletben, jó esetben napi háromszor, de általában közben a rám kiosztott másik feladatkörrel kell foglalkoznom. Esetenként előfordul, hogy ez a harmadik szünet kimarad, olyankor estére a helyzet bonyolódik. Hasonlóképpen emelt szintű a feladat az időjárás, a széljárás, a divat vagy a világpiaci helyzet bármiféle változása esetén, legalábbis ilyesmire szokás fogni, csak hogy elhallgattassanak. Hétvégék nincsenek, szabadságom, szabadnapom nincs. Még az orvos sem írhatna ki táppénzre. Kéréseimet figyelmen kívül hagyják, felmondani nem lehet. A munkámat meglehetősen rosszul fizetik, ha pedig munkaadóm mosoly helyett már reggel üvöltéssel üdvözöl, végképp nem érzem azt, hogy megéri.

Ez itt a reklám helye

Csak azt nem tudom, milyen reklámé, de ezen a képen olyan a lány, mintha épp valami menő, szingli csajszis cuccot akarna eladni. Vagy a legújabb jégkrémet.


(Másfelől meg olyan, mint Gollam, amint épp halat eszik - minden este.)

A szerencsés

Ma délelőtt elhúztam itthonról a csíkot, részletes utasításokkal látva el apa-páromat a gyermek délelőtti gyümölcsevését illetően, és megígérve, hogy azért sietek nagyon, ha esetleg a gyümölcs nem lenne elég ahhoz, hogy plusz egy órán át kihúzza vele, de a kis vacak akkorát aludt, hogy esély sem volt semmiféle délelőtti gyümölcsre. Így esett, hogy apa-párom nyugodtan olvasgathatott egész délelőtt, anélkül, hogy bármi dolga lett volna. Én meg siethettem haza, ami számára szintén kedvező volt, hiszen így annyival (is) kevesebb pénzt költöttem.

Közelebb a valósághoz

Nem azt mondom, hogy jobb, de egyszerűbbnek egyszerűbb, amikor apa-párom napokig nincs itthon. Könnyebb rendet tartani, nem üvölt a tv és senki nem piszkálja fel reggel 7 előtt a gyereket.

Jobban belegondolva jobb is, mint azzal áltatni magunkat, hogy itthon van.

Daimón

Manka daimónja (úgy értelmezve, mint Philip Pullman könyveiben) egy muslica. Avagy minden bukós gyerekre buknak a muslicák, azért van, hogy egy mindig ott lebzsel körülötte?

Kés alá

"J'ai accouché il y a bientôt 1 an. Lors de ma rééducation abdominale, le kiné a constaté que j'avais un diastasis. Lorsque je m'allonge et me redresse pour faire des abdos, par exemple, une sorte de pyramide apparaît au niveau du ventre, c'est assez impressionnant. Du coup, j'ai gardé un aspect de gros ventre pour quelqu'un qui fait 1.66m et pese 51 kg. Souvent, on pense que je suis enceinte, c'est déprimant pour moi. J'ai aussi la sangle abdominale relachée. Il apparaît que la muscu est irrémédiable á mon cas."

A pozitív gondolkodás jegyében vegyük úgy, hogy a francia nyelvtudásomat gyakorlom. Ha meg tényleg csak plasztikai sebész segíthet a szétnyílt hasizmaimon, akkor gyorsan kigondolom, mi minden egyéb van még rajtam épp kevésbé formában. Apa-párom meg majd fizethet... bár aszonta, neki így is jó vagyok?! Végülis, ha elég ritkán lát... :/ Nekem meg még az is jó megoldásnak tűnik, ha hozzáhíznék a hasamhoz, mert akkor legalább jó lenne rám a nagyobb méretű ruha, bár azért az fura lépés lenne azok után, hogy a terhességet sikerült minimális felesleggel abszolválni.

Amúgy meg majd lesz pont-pont-vesszőcskéből arc a hasamon, mosolygó császársebbel az alján. Mondtam én, hogy férfinak kellett volna születni - azoknak még a hegek is jól állnak.

Nem is tudom

Azon kívül, hogy Manka a hétvégén viccesen hátrányos helyzetűnek lett titulálva, mert én nem vittem neki az utazóágyba lepedőt*, inkább csak egy vékony plédet terítettem alá, meg egyébként is hálózsákba lett bújtatva, szerény véleményem szerint (ez így utólag azért elég visszafogottan hangzik) tényleg hátrányos helyzetű volt, mert a három kölök közül neki nem jutott szoba a számára fontos nyugodt etetésekhez és a napközbeni alvásokhoz, de ahogy azt már megírták, "minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél".

Így esett, hogy a balatoni hétvégén apa-párommal sokat sétáltattuk a gyereket, hogy aludjon, és nagyokat beszélgettünk, csak hogy meglássam a jót is abban, ami nem feltétlen volt az. Manka (aki mostanában kúszóbékába ment át, és azóta a Nyunyó névre is hallgat) aránylag jól bírta, majd egyébként is ridegen tartjuk, belőlem meg majd így lesz anyatigris - ha már az Állatfarm jutott eszembe.

* Tudniillik az utazóágyba hülyeségnek tűnt gumis szélű lepedőt vinni, amire végül ott a többiek is rájöttek.

Csak lazán

Projektterv

A nagy zoknimosás projekt céljából indított kutatás során a szennyestartó rétegeiből feltárultak előttem az elmúlt két hét eseményei: apa-párom munkában, apa-párom fociversenyen, apa-párom utazik. A bőröndből egy kupacban kipakolt ruhái között itt-ott előbukkant egy-kettő a saját ruháim közül is, sőt, valahogy két Manka ruha is bekerült, feltételezhetően egy fáradt nap végén, amikor már nem volt erőm figyelni.

A legközelebbi mosásnál majd megfigyelhetjük, hogy tegnap 4 felsőt volt szerencsém hordani (nem jókedvemben), és hogy a hétvégét a Balatonon töltöttük. Mindezek alapján előrebocsájtható, hogy a jövő héten újabb komoly rétegek feltárására lesz szükség a szennyestartóban, majd ennek fejleményeként vasalni is kell majd jó sokat, bár szerencsére a vasalóban talált rengeteg vízkő elemzése addigra már lezárul, így ez a projekt egy fokkal egyszerűbbnek nyilvánítható. Igaz, ott lesz még a nagy zoknimosás projektet levezető nagy zoknihajtogatás projekt, amit szívem szerint kiadnék egy kollégának, de nem igazán szokott rá jelentkező lenni.

Manka részéről komoly hozzájárulásnak venném a fenti projekttervet illetően, ha a jövő hetet nem olyan hangulatban töltené(nk), mint a tegnapi napot, mert különben kánonban nyökögjük majd a nyüszögős "ehh-eeeehh" hangokat, ahelyett, hogy például munkadalokat, vagy legalább népdalokat énekelnénk, mint az asszonyok a fonóban. Azért még beszélek a fejével, hátha megérti, hogy egyszerűen azért van meleg, mert végre nyár van, amúgy meg inkább örüljön neki, mert így legalább dugdoshatja a szájába a meztelen kis lábát, ami láthatóan nagyon tetszik neki (én meg meglepődtem rajta, mert nem gondoltam, hogy ilyen sonkákkal ez egyáltalán kivitelezhető, de ezek szerint sokrétű a lány, lehet, hogy egyszer még zoknihajtogatásban is villogni fog...)

A projekt jelenlegi állapotában a megfigyelések alapján elmondható, hogy a zoknik vagy lecsúsznak az alsó rétegekbe, vagy zárványként bújnak meg egy nagyobb ruhadarabban. Ügynökeink egyenlőre még keresik a magyarázatot arra, a zoknik miért és hogyan tűnnek el a mosógépben, ami legfőképp azért komoly kérdés, mert értesüléseink szerint ez sok más helyen is tapasztalható.

Tesz-vesz update

Biztos ami biztos, estefelé még villamosoztunk egyet. Neki nagyon tetszett, nekem odafelé nem, visszafelé már inkább, mert az emberek kedvesek voltak és Manka mindenkinek tetszik, sokan búcsúznak úgy tőlünk, hogy jobb lett a napjuk a kislány mosolyaitól.

Fürdésre még haza is értünk, kis késéssel. Most remélhetőleg mindenféle jót fog álmodni.

Tesz-vesz

Múlt szerda óta minden egyes nap mentünk valahova, persze az ő időbeosztásához igazodva, az alvásait lehetőleg biztosítva. Próbáljuk elütni az időt, amíg apa hol külföldön, hol itthon épp átutazóban, aztán mindjárt megint külföldön. Reggel az autót vittük vizsgáztatásra ellenőriztetni, aztán jól hazasétáltunk. Ma már csak az erkélyre fogom kitenni a lányt levegőzni, végülis délelőtt megvolt a séta, nekem meg van itthon is tenni-venni valóm. Ő meg kipróbálhatja az utazóágyat, hadd szokja meg, még mielőtt tényleg utaznánk vele.

Kire ütött ez a gyerek?

Szombaton leginkább az apja unokatestvérére, még jól meg is karmolta, úgy püfölte, persze biztos csak szeretetből. Lehányni is csak azokat szokta, akiket nagyon szeret. A leginkább engem, ugyebár.

Amúgy felfedezhető benne mindkét család sok-sok tagja, aki pedig őket nem ismeri, azok szerint "tiszta apja ez a lány". Nem is tudom, rám hasonlít-e egyáltalán. Eddig a szeme talán olyasmi volt, de most már úgy látom, bizonyos fényben, hogy a szeme színe sem az enyém lesz. Egyelőre zöldre tippelnék, bár a webes genetikai okosság barnát hoz ki a családi adatok alapján, de abban nem hiszek, mert nekem (meg ezzel az erővel a hugomnak is) 72%-ra (avagy a Manka-féle 50%-hoz képest biztosabbra) mond barna szemet.

(Amúgy meg ide hallatszik a Depeche Mode koncert, még a dalok is felismerhetők... Jó hangulat lehet, mert még ilyen távolságból is beleborzongós - vagy csak nosztalgiázom? Zenét egyébként is csak hangosan jó, mostanság meg azt alig... Elgondolkodtam, hogy azért egy Tori koncertet nem hagynék már ki Manka miatt, de ez meg az idei Sziget is belefér még.

Azt meg már akartam írni, hogy néhány hete felhívott egy régesrégi ismerős, akivel nem is tudom mikor beszéltem, hogy szeretem-e még a Doors együttest, mert lenne egy jegye az emlékzenekar koncertjére, és én jutottam eszébe. Elég meglepő, de nagyon kedves gesztus volt. Ma viszont Babazene CD-ket kaptunk ajándékba, szintén kedves gesztusként, úgyhogy egyelőre azokat hallgatjuk, halkan. Majd idővel azért teszek arról - maradjunk szigorúan a témánál -, hogy zenei ízlésében inkább rám üssön. Jobban jár. :P )

Ébredezünk

Az elmúlt napokban visszatért a korábbi rend. 7 körül ébredezés, Manka még az ágyban kezét nézelődve, beszélgetve úgy fél 8-ig, én meg koffeinmentes kávé mellett reggelizve és netezve, a régi szép idők emlékére, bár mostanság akkora hülyeségeket álmodok, hogy nehéz összeszednem magam, pedig azt gondoltam, a 3 óránkénti evések időszakának rövid alvásai alatt álmodott furcsaságokat nem lehet felülmúlni.

Valamelyik nap apa-párom volt nagypocakos terhes épp, de persze azt se tudta megmondani, melyik hónapban van, viszont elfolyt a magzatvíz, a lüke orvosok meg nekem akartak szobát adni, ráadásul ugyanazt, ahol voltam, mire fel én fennhangon ellenkeztem, hogy csak nem lesz ez is császáros szülés. Ma a munkahelyemmel kapcsolatban volt valami olyan kuszaság, hogy leginkább csak az jött át, már nem tartozom oda. Ez igaz is lehet, nem sokat tudnék most hirtelen hozzászólni egy munkához szerintem (hacsak a sok-sok éves rutin nem kerekedne felül), főként ha azt nézem, hogy a múltkor még egy banki átutalást se tudtam rendesen kitölteni.

Majd talán ha rendes kávét ihatok...

Mit csináljak?

1,5 órája alszik, én meg nem tudok magammal mit kezdeni. Ez legyen a legnagyobb gondom.

8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás

Azt hiszem, holnaptól ezt fogjuk hallgatni, hátha átmegy belőle valami, mert perpillanat olyan szintű visszafejlődés tapasztalható, hogy csak na.

Az eddigi rendszeres reggel 7 órás ébredések helyett már lassan egy hete fél óránként mindig korábban ébred, éjjel meg 12 és 1 között enni kér. De amit napközben 10 perc alatt megeszik, az ilyenkor egy órán át tart neki, így nekem, az elmúlt heti tendenciával számolva, azaz feltételezve, hogy ma hajnalban 4 körül fog ébredni, szerintem úgy lesz meg a hat (vagy inkább csak öt) óra alvásom, hogy 10-kor lefeküdtem.

Akinek 3-4 gyereke van, annak semmi alvásigénye, vagy csak az összes gyereke jobb alvó, mint az enyém? Most meg akkor jól hozzászoktatom magam a nem alváshoz, egyébként is utálatos dolog visszamászni a kihűlt ágyba, és várni, hogy mikorra melegszik fel újra, hogy végre el tudjak aludni. Vagy lehet, hogy ez azt jelenti, már nem is vagyok álmos? Legalább én fejlődjek valahova. Majd még azon kéne fejlesztenem, hogy ne érezzem este 6-kor és reggel 6-kor úgy magam, mint akin átment az úthenger.

Amúgy meg mit írogatok itt? Használjam ki inkább a lehetőséget: kiteregethetnék, például, mert arra a tegnapi csupán 2x30 perces alvását követő nyűglődős délután és este során nem jutott időm.

És persze örülök annak, hogy korábban jobban aludt éjszaka, csak annak nem, hogy az utóbbi időben éjszaka sem alszik jól. Egyébként meg már megfigyeltem (-tük), hogy ha egy babát megdicsérnek, az csak elromlik. Azt meg lehetőleg senki ne javasolja, kérem, hogy aludjak vele napközben, mert szerintem képtelenség kevesebb mint harminc perceket aludni (és amíg ő 30 perceket alszik, nekem mindenképpen kevesebb idő jutna az alvásra, mert hogy én vagyok itt a nemistudommi).

A szórakozásról meg inkább semmit.

Intimitás

Amikor egy ember arcát egészen közelről, centiméterekről látod először, furának tűnhet, lehet mókás vagy torz is akár, de mindenképpen más, mint amihez egyébként szoktál. Aránylag kevés ember arcát látja így az ember, ezért számomra mindig is különlegességként hatott - ha másért nem, azért, mert kell az a kis extra hozzá.

Én már jó ideje nézem közelről az ő kis fitos orrú profilját, de az utóbbi napokban Manka szeret szembefordulni velem, és nagyokat mosolyog, boldogan. A piszézés és a bucc már eddig is kedvenc játék volt, ma pedig már puszit is adott, jó nyálasat, de nem fukarkodott vele, és nagyon élvezte, amikor viszonzásul jó cuppogósakat kapott.

Nyuszi és a csoda-body

Anyukámtól kaptuk ezt a felsőt (body-t), amin jót mulattunk ugyan, de mivel csak eddig megy fel a gyerek fejére, ráhúzni jobban nem is nagyon próbáltam.

Ha mégis tudtok valakit, akinek jól jönne ez a 68-as felső, jelentkezzen. Egyszer volt kimosva-vasalva, illetve felpróbálva, de azt is csak ennyire. Mondhatni vadi új.

5 hónapos

Püppü-Manka-Hannuli-Bumba, meg ki tudja milyen egyéb néven hívjuk még - mert aki gyerkőt szeretnek, annak állítólag jó sok beceneve van -, ma betöltötte az 5. hónapot.

Mosolyog, forgolódik, de az idő legnagyobb részében fújja a nyálbuborékokat, sőt, amióta pépeset is eszik, ha jóllakott, a pépeset is. Püppü hang mellett repül az almapüré, úgyhogy ennek örömére ma megvettük az etetőszéket, meg ha már ott voltunk, az utazóágyat is.

Nekem ma egyébként is kitűnő napom volt, beváltottam az egyik masszázskupont és elmászkáltam kicsit napközben, így vígan-frissen vagyok még, apa-párom meg azt mondta, most szunyál egyet, mert egész nap a gyerekkel volt.

Még nem késő!

Majd' elfeljtettem a babázás első 6 hónapjára szóló "túlélőcsomagos" kuponokat, amiket karácsonyra kaptam. Most elő is szedtem őket, van két masszázsra beutaló, két barátnőzős-bevásárlós meg két vacsorafőzéses. Ez utóbbit lehet, hogy meghosszabbítanám majd akkora, amikor borozgathatok is meg ehetek már mindenfélét. Lehet? Vagy úgyis kapok újabbakat a következő 6 hónapra? :D