49 hónaposIde most egy hangosfilmet kéne mellékelni, mert az adná át igazán, milyen hangos. Be nem áll a szája, vagy jókedvében, vagy pont mert rossz passzban van, vagy csak úgy, mellékesen, de folyton énekel, beszél, kiabál. Bár van, amikor nem ő kiabál, hanem a plüssök és a babák, olyankor aztán hiába kérem, hogy legyen kicsit csöndben - legutóbb mondjuk rászólt a babára, aki(nek a nevében) beszélt, lett is azonnal olyan csönd, hogy csak néztem. Aztán valamelyik másik kezdte...
Idén élvezi a telet. Síelni, szánkózni, hóembert építeni, hóangyalkázni és feltételezhetően korcsolyázni is szeret, csak oda még nem jutottak el.
Az oviba indulást hol szereti, hol nem. Hétfőn sokunkhoz hasonlóan azt kérdezi: miért nem lehet mindig hétvége? Máskor meg azért nem szereti, mert nem aludta ki magát és reggel morcosan ébred. Azért nem alussza ki magát, mert esténként még mindig sokáig fent van. Ha már lúd, legyen kövér.
Egyébként is gyakori a duplázás. Amit nem akar, azért hisztizik, aztán meg azért hisztizik, mert rájön, mégis rosszul döntött.
A tesóját imádja, ha a tesó kicsit sopánkodna, akkor Hanna azonnal odaszól nekem: "anya, szoptasd meg Dávidot". Nincs olyan reggel, hogy ne trappolna be már kinti cipőben, hogy puszit adjon nekünk.
Mostanában kezd ráérezni, hogy engem már nehéz szerepjátékra rávenni, így javasol mást, ráadásul egész jó partner abban is, ha a tesóval hármasban bohóckodunk.
Apja szerint ATA. Akaratos. Türelmetlen. Alkudozós. Ebben van némi igazság.
Leszokott a cumiról.
Labels: hóforduló