54 és 55 hónapos
Szerinte ugyan nem ilyen öreg, de nem vitatkozunk. (Én lassan már semmin nem vitatkozom vele. Nem érdemes.)
Nem tudom megmondani, élvezi-e a nyári szünetet a mászóbajnok tesója és a kidőlőben lévő szülei mellett, láthatóan igen, de néha szóban azért jelzi, hogy hiányoznak a barátnői, unatkozik. A felszín alatt dúl a tesóféltékenység is, bár a testvérét megkérdőjelezhetetlenül nagyon szereti, a felnőttekkel meggyűlik baja, és leginkább akkor, ha több felnőtt van jelen. Egy felnőtt esetén segítőkész, nagylány. Több felnőtt esetén kicsi, és ennek megfelelő bánásmódot igényel, mégpedig egész hangosan.
Panasz egyébként nincs rá, végülis sokszor elfoglalja magát egyedül, sok új dolgot tanul, mostanság kezd ráhangolódni a társasjátékokra, a kártyázásra. Óriási előrelépés szerintem, hogy már nem kell kivenni a Fekete Pétert a pakliból és hogy nem kezd azonnal üvöltésbe, ha valaki nála nagyobbat dob a Ki nevet a végén? játékban.
Csak szabályok ne lennének - és ez nyilván nem csak a játékokra vonatkozik.
Imádja a Balatont, ha húsz fokos a víz, akkor is, összeszorított fogakkal ugyan, de lubickol, tervezünk is számára egy utat az Északi-tengerhez, ha már ilyen fókabőrű. Zokni se kell rá, bugyiban is vígan bírja majd, legalábbis a hűvösebb nyári napokon nem hajlandó felvenni melegebb cuccot, hiszen nyár van. (Magyarázhatok ilyesmit is.)
Mondtam már, hogy a tesóját szereti? Legalább annyira, mint a fagyit. (Nem meglepő, az is hideg. Mármint a fagyi. Egyébként pedig nem jó a nyár, a telet jobban szereti, legyen azonnal tél. Akkor meg majd legyen nyár, ugye... a beton pedig ne legyen kemény, a pincér azonnal hozza az ételt, mert különben megveri stb., a türelem bajnoka.)
Napi alvásigénye 8-9 óra. Szerintem ez lehetetlen, de korábban fektetni vagy napközben alvásra bírni is lehetetlen. Fut, pörög, tesz-vesz egész nap, aztán még egy hangos előadást is ad este, nehogy unatkozzunk, hiszen unatkozni borzalmas, annál már csak aludni borzalmasabb. (Nálam ugyan mindkettő listavezető, de mint mondtam, én ilyesmin már nem vitatkozom, és nem csak azért, mert nem vagyunk egyformák, hanem azért is, mert a lány úgyis arról panaszkodik nap mint nap, hogy mindig azt kell csinálni, amit a felnőttek akarnak.)
Szerinte ugyan nem ilyen öreg, de nem vitatkozunk. (Én lassan már semmin nem vitatkozom vele. Nem érdemes.)
Nem tudom megmondani, élvezi-e a nyári szünetet a mászóbajnok tesója és a kidőlőben lévő szülei mellett, láthatóan igen, de néha szóban azért jelzi, hogy hiányoznak a barátnői, unatkozik. A felszín alatt dúl a tesóféltékenység is, bár a testvérét megkérdőjelezhetetlenül nagyon szereti, a felnőttekkel meggyűlik baja, és leginkább akkor, ha több felnőtt van jelen. Egy felnőtt esetén segítőkész, nagylány. Több felnőtt esetén kicsi, és ennek megfelelő bánásmódot igényel, mégpedig egész hangosan.
Panasz egyébként nincs rá, végülis sokszor elfoglalja magát egyedül, sok új dolgot tanul, mostanság kezd ráhangolódni a társasjátékokra, a kártyázásra. Óriási előrelépés szerintem, hogy már nem kell kivenni a Fekete Pétert a pakliból és hogy nem kezd azonnal üvöltésbe, ha valaki nála nagyobbat dob a Ki nevet a végén? játékban.
Csak szabályok ne lennének - és ez nyilván nem csak a játékokra vonatkozik.
Imádja a Balatont, ha húsz fokos a víz, akkor is, összeszorított fogakkal ugyan, de lubickol, tervezünk is számára egy utat az Északi-tengerhez, ha már ilyen fókabőrű. Zokni se kell rá, bugyiban is vígan bírja majd, legalábbis a hűvösebb nyári napokon nem hajlandó felvenni melegebb cuccot, hiszen nyár van. (Magyarázhatok ilyesmit is.)
Mondtam már, hogy a tesóját szereti? Legalább annyira, mint a fagyit. (Nem meglepő, az is hideg. Mármint a fagyi. Egyébként pedig nem jó a nyár, a telet jobban szereti, legyen azonnal tél. Akkor meg majd legyen nyár, ugye... a beton pedig ne legyen kemény, a pincér azonnal hozza az ételt, mert különben megveri stb., a türelem bajnoka.)
Napi alvásigénye 8-9 óra. Szerintem ez lehetetlen, de korábban fektetni vagy napközben alvásra bírni is lehetetlen. Fut, pörög, tesz-vesz egész nap, aztán még egy hangos előadást is ad este, nehogy unatkozzunk, hiszen unatkozni borzalmas, annál már csak aludni borzalmasabb. (Nálam ugyan mindkettő listavezető, de mint mondtam, én ilyesmin már nem vitatkozom, és nem csak azért, mert nem vagyunk egyformák, hanem azért is, mert a lány úgyis arról panaszkodik nap mint nap, hogy mindig azt kell csinálni, amit a felnőttek akarnak.)
Labels: hóforduló
0 Comments:
Post a Comment
<< Home