52 hónapos

Zajlik a gyermek szocializációja, komoly kérdések merülnek fel, a három ovis barátnő triumvirátusa néha bizony problémás, szerencsére mostanában befigyelt néhány újabb barátnő is, és vele együtt a felismerés, miszerint "minél több barátnőm van, annál jobban érzem magam az oviban". Ha pedig már a fecsegésnél tartunk, tud titkot tartani is, pont mint egy nő, így már múlt hét elején tudtam, mi lesz az anyák napi meglepetés.

Élvezi a "nyarat" - szerinte már simán lehet shortban mászkálni és simán lehet akár napi kettőt is fagyizni, úgyhogy van ütközési pont bőven. Igaz, mostanában már néha meglep azzal, hogy könnyedén kezel egy-egy helyzetet, de azért az apja szerint még bőven illik rá a hisztipanka kifejezés, én pedig néha vigyorogva hallgatom, hogy milyen jól megtanult már zsarolni a gyermek, olyan "ha azt akarod, hogy gyorsan elaludjak és menjek holnap oviba, akkor olvass 110 mesét, de most azonnal" jelleggel. Azért van ám jó is a fejlődésben, megérte a hisztit szidni, nem pedig őt, bár perpillanat még ott tartunk, hogy simán hárítja a dolgokat másra. Például hogy nem ő hangoskodott, hanem a Piri baba, illetve nem ő akaratoskodott, hanem a gondolat.

Komoly dolgok ezek, miközben ő még mindig egy kedves, aranyos, vidám lurkó, aki imádja a tesóját és aki szerint, így anyák napja környékén, én vagyok a legszebb anyuka a világon, még akkor is, ha szerintem inkább vagyok a legfáradtabb és inkább a tükör környékére se nézek.