j

f a i r - nem babablog

Thursday, October 02, 2008

33 hónapos

Hajat növeszt, hogy olyan legyen, mint a nagylányok az oviban. Úgy hintázik, mint a nagylányok az oviban. Olyan cumit kell venni, amilyen az egyik lánynak van az oviban (pedig eszünk ágában sincs, hogy ő is cumizzon az oviban). Van már kis udvarlója is az oviban. Lassan négy hét van mögöttünk, végre megkapta a jelét és minden harmadik kérdése az ovi körül forog (csak azért nem mindegyik, mert kérdésből mostanában bőven akad).

Nagyon érdekli, én mikor voltam ovis, mit csináltam és hogyan - szerveződik is a találkozó az én óvónénimmel. Feltéve, hogy Hanna nem marad olyan pukkancs béka, mint amilyenné ma változott. Próbáltam puszikkal visszaváltoztatni helyes, okos kislánnyá (bocs, ovis nagylánnyá), de egy idő után lemondtam a dologról és inkább azt gondoltam:
Szia, hiszti, itt vagy újra! (Mikor tűnsz már végleg el?)

A sok kérdés mellett van még mostanság rengeteg mondóka és dal, amelyet hol máshol tanulna, mint az oviban. A szerepjátéka is az oviról szól a legtöbbször. Általában - ezt a szót elég gyakran használja, már helyesen, de azért továbbra is vicces tőle hallani - azért jól érzi magát. Az oviban. Hol máshol?

Az ovival az egyetlen nagy gond, hogy én nem vagyok ott. Ezért minden reggel megy a műsor, hogy nincs kedve menni, inkább itthon marad velem. Végül valahogy mégis eljutunk az oviig, ahova aztán én mindig nagyon sietek érte, és általában azért jó dolgokat mesél. Többek között kijelenti, hogy imádja az ovit.

Labels:

0 Comments:

Post a Comment

<< Home