32 hónapos

Táncol, énekel, mondókázik. Most épp a "Házasodik a tücsök" a sláger, ma legalább hatvanszor szólt. Szeretem én a repeat gombot a távirányítón, elég egyszer megnyomni. Ezen kívül elmenne tragikának, ahogy mostanában nyavalyog ezért-azért, néha még a földre is leveti magát, nem hisztiből, csak a nyivákolás mellé, hogy látványos is legyen. Bevallom, néha tényleg vicces.

Nagyon kedves tud lenni, simogat, puszit oszt, csak úgy odabújik vagy azt mondja, "szegény anya, miért köhögsz, gyógyulj meg". Továbbra is házitündér, takarítani csak akkor merek, amikor nincs itthon vagy ha valaki más is van itthon, különben esélytelen.

Mókás még, hogy már olyan jól ki tudja fejezni magát, hogy átjön, hogyan láthatja a világot. A kistesó például majd az ő pocakjában nő és egész biztos egy másik Hanna lesz, arra pedig rácsodálkozott, hogy létezik olyan, hogy dédipapa. Nagyon izgatják az évszakok, tegnap végre kijelenthettük, hogy ősz van, ennek örömére ma szedtünk is lepotyogott falevelet és nagy erőkkel várjuk, mikor lesz tél.

A mamát játszópajtásnak veszi, ezért a mama kijelentette, hogy Hannának már nagyon kéne a társaság, azaz az ovi. Más gyerekek viselkedése és utánzása sokkal érdekesebb és fontosabb már számára, mint bármi, amire én próbálnám rávenni. Várjuk, mikor mehet közösségbe, bármelyik nap kezdhetünk.