Persze-nyugodtan

Tudom, leírva kevésbé mókás, de az, hogy egy 21 hónapos olyanokat mond, hogy "köszi szépen", "bocsánat", "szerintem", "tényleg", vagy hogy "képzeld el"... Most meg monológot folytat épp, miközben az a játék, hogy képzelt buborékot fúj egy kifogyott krémes tégelyből, és azt mondogatja - különféle mondókákkal megtűzdelve itt-ott, úgy is mint "fújja a szél a fákat" -, hogy "Hanna buborékot fúj, persze-nyugodtan".

Buborékot végülis csak úgy lehet. (Avagy ilyen engedékeny anyuka lennék, hogy ezt annyiszor mondom, hogy már megragadt? Vagy persze, nyugodtan, képzelt buborékokat akár a szőnyegre is?)

Néha máshogy lep meg ezzel a rohamos beszédfejlődéssel. Például ha olyan hosszú mondatot mond, mint a "sötét van, felkapcsolták a lámpákat az utcán". Arról nem is beszélve, amikor három hosszú mondatot felmond valamelyik könyvéből.

Ma viszont a mozgásfejlődésével is meglepetést okozott, ugyanis ma először jött fel egyedül, korlátba kapaszkodva a harmadik emeletre.

Persze azt is nyugodtan, nem siettük el.