Fikció?

Ha lenne valami szer (leginkább olyan, amely szoptatás mellett és gyerek által is szedhető), ami elintézné, hogy ne legyen szüksége az embernek alvásra, akkor jutna időm naponta két mondatot váltani gyerekeim apjával és nem csodálkoznék rá reggel negyed hatkor, hogy hova is tűnhetett, talán nem azzal telnének az esték, hogy Hanna nyavíkol vagy épp dühöngve ordít este tízig a fáradtságtól (mert a legújabb, hogy már az oviban sem alszik délben, illetve van a régi, miszerint itthon este sem alszik el korábban, hiába tesszük le), úgy talán az immunrendszere se akadna ki kéthetente attól, hogy nem alussza ki magát, és esetleg a takonykórtól is megszabadulna ő, na meg a kicsi is.

Akkor talán anyának is érezhetném magam, meg olyan feleségfélének, nem pedig három műszakban folyton dolgozó ápolószemélyzetnek, aki csak az ügyelet nyugis 1,5-2 óráiban alszik néha egyet.