Megoldást keresek
Áll a kanapén és üvölt. Az öklendezésig. Az öklendezés meg majd megint hányáshoz vezet, pedig csak hurutos köhögése van. A kanapén állva toporzékolás meg leeséshez, de közel nem szabad menni, nem ám. Rúg és feszít, ha ölelni próbálom, és persze még jobban ordít, csak hogy ellenkezzen, avagy az ő akarata győzzön. Beteg, de ez nem befolyásolja a hisztit, van az minden nap, ha át akarom öltöztetni, csak mert pizsamában mégsem mehetünk le. De most tényleg szeretnék elindulni - egy fránya infralámpáért meg hurutoldóért. 1,5 órája próbálom felöltöztetni, rávenni. Nem megy. Üvölt. Köhög. Öklendezik. Esetleg majd újra hányni fog, meggyógyulni meg majd akkor, ha lesz gyógyszer. Ha el tudunk indulni, mert most már hajat is kell szárítani neki, úgy leizzadt, az orrát is szívhatom, pedig amúgy nem folyik neki, és mire odáig jutunk, azért nem indulunk el, mert csinálhatom a tízórait. Csak tartanánk már ott. 1,5 óra próbálkozás után úgy érzem, nem rajtam múlik. Legfeljebb annyiban, hogy még nem tudok osztódni. Pedig az sok mindent megoldana.
Áll a kanapén és üvölt. Az öklendezésig. Az öklendezés meg majd megint hányáshoz vezet, pedig csak hurutos köhögése van. A kanapén állva toporzékolás meg leeséshez, de közel nem szabad menni, nem ám. Rúg és feszít, ha ölelni próbálom, és persze még jobban ordít, csak hogy ellenkezzen, avagy az ő akarata győzzön. Beteg, de ez nem befolyásolja a hisztit, van az minden nap, ha át akarom öltöztetni, csak mert pizsamában mégsem mehetünk le. De most tényleg szeretnék elindulni - egy fránya infralámpáért meg hurutoldóért. 1,5 órája próbálom felöltöztetni, rávenni. Nem megy. Üvölt. Köhög. Öklendezik. Esetleg majd újra hányni fog, meggyógyulni meg majd akkor, ha lesz gyógyszer. Ha el tudunk indulni, mert most már hajat is kell szárítani neki, úgy leizzadt, az orrát is szívhatom, pedig amúgy nem folyik neki, és mire odáig jutunk, azért nem indulunk el, mert csinálhatom a tízórait. Csak tartanánk már ott. 1,5 óra próbálkozás után úgy érzem, nem rajtam múlik. Legfeljebb annyiban, hogy még nem tudok osztódni. Pedig az sok mindent megoldana.
3 Comments:
Csak halkan, félve kérdezem:
Miért nem viszed le pizsamában? Elmondod neki, hogy fázni fog és a kapuból szépen visszamentek átöltözni, amikor tényleg fázik (persze kabát és cipő így is kell.
Ne sértődj meg, de nem a rabszolgája, hanem az anyja vagy végül is. Engedj teret a szabad döntéseineké és hagyd, hogy belássa, igazad van.
By
Anonymous, at 8/2/08 19:40
Gondolkodtam rajta, ráadásul sok mindenben engedek neki. De ebben nem tudok. Részben, mert épp beteg, ugye, és jó párszor volt beteg mostanában, másfelől meg nem menne rá a cipő a lábfejes pizsamára, az éjjeli pelenka sem maradhat rajta másnap estig (így is általában 10, mire levarázsolom róla - sokan már azt se hagynák, a kipirosodott fenékkel pedig szintén én fogok inkább szívni, ő csak szenved, megérteni meg még aligha tudja), harmadrészt pedig a kabát és a sapka is ugyanilyen hisztit jelentene, úgyhogy ha másért nem, ezért nem lennék egy szemernyit sem előbbre.
Nem az a gond ugyanis, hogy pizsamában akar lemenni, hanem hogy van, amikor nem akar semmit, amit nem ő akar. Csak épp ez egy mindennapos harc, és van, amikor igazán jól jönne, ha engedne némicskét. Mint például ma.
By
sbodi, at 8/2/08 20:43
Amúgy nem 1,5 óráig hisztizik, csak a hercehurca ilyen hosszú, mert leginkább ráhagyom, csak időnként próbálkozom nála ezzel-azzal... Amikor hagyom, akkor egyszerűen csak játszik vagy játszani hív.
By
sbodi, at 8/2/08 21:00
Post a Comment
<< Home