Kisvakond és barátai

"1954 őszén a cseh Barrandov stúdió egyik munkatársa, bizonyos Zdenek Miler megbízást kapott, hogy készítsen oktató-nevelő célzatú filmeket a "nagy szocialista béketábor" gyermekei számára. A lehetséges témák között az épülő új világ csodái szerepeltek, mint például a textilipar. A Kisvakond egy földkupac alól bukkan elő, egy szöget, egy madzagdarabot és egy biztosítótűt szorongatva. Meglát a szárítón egy kék színű kantáros nadrágot és mindent elkövet, hogy neki is legyen egy ilyen..."

Olvasom, és kicsit meglep, a jól ismert kép ellenére. Mert Kisvakond és barátai az én barátaim is lettek mostanában, igaz, még nem olyan régen engedtük be őket az életünkbe, de azóta napi szinten szereznek nekem 10-20 szabad percet (főzésre, vasalásra, esetleg hajmosásra). De hogy "a nagy szocialista béketábor gyermekei", ilyesmi meg sem fordult a fejemben. Inkább úgy éreztem, jó kis történetek, kétéves szinten is követhetők némi magyarázattal, másfelől pedig az fogalmazódott meg bennem, hogy a mai fogyasztói társadalom ékes példái ők, hiszen mindenhol tömegesen kaphatók mindenféle formában (DVD, könyv, plüssök), és ahogy elnézem, nagyon sok gyerek és család életébe belopták már magukat.