j

f a i r - nem babablog

Tuesday, November 21, 2006

Gyerek eladó

Anélkül, hogy apa-párommal egyeztetnék, simán feladhatnék egy ilyen című apróhirdetést, azzal a kitétellel, hogy csak épeszű viheti, mert meggyőződésem, hogy úgysem kéne a lány senki épeszűnek.

Ha pedig ép ésszel ez úgysem megy, akkor nyugodtan írhatok ilyeneket és gondolhatok olyanokat, hogy mi lenne, ha bevezetném a "ha nem alszol, nem adok enni" módszert.

6 Comments:

  • gondolom kiprobaltal mar mindent, de lehet, hogy megsem, szoval ize. mi most azt csinaljuk, hogy ott zug a szobajukban egy parasito, ami olyan hangos, mint a ventillator, de megsem csinal nagy szelet.
    amugy en is szivok ezzel az altatassal, mert szorakoztatjak egymast es addig rohognek meg rendetlenkednek, amig ki nem megyek a konyhaba. akkor aztan kitor a botrany, es rajonnek, hogy nem vicceltem azzal, hogy alvasido van, bar tegnap Pannika nehany perc jomodor utan ugyanugy a fejem tetejen tancolt, ahogy a kivonulasom elott, mert mindig vissza is megyek hozzajuk nehany perc mulva.
    de mi nem is vagyunk jo pelda, mert egy nagy agyban alszanak kozosen, es Maci meg mindig szopi kozben szenderedik el, Panni meg mostanaban ramfekszik, es ugy.
    tulajdonkeppen csak azert irtam, mert tudom, hogy milyen idegtepok, ha nem hajlandoak elmenni pihenni es egyutterzek veled.

    By Anonymous Anonymous, at 21/11/06 17:13  

  • soha nem lennék képes, se nem gondolni, se pedig leírni olyat, h a gyermekem eladó. a többiről nem is beszélve, amiről írtál.

    By Anonymous Anonymous, at 22/11/06 14:28  

  • Én meg soha nem lennék képes figyelmen kívül hagyni a feltételes módot, sem pedig azt, hogy nem vagyunk egyformák.

    Sajnálom, ha ma mindenkinek a propaganda és a reklám kell, bár ha a mindennapjaikat is úgy élik meg, akkor végülis övék a világ.

    By Blogger sbodi, at 22/11/06 15:47  

  • Jaj ugye nem veszed komolyan a bántást! Néha én is eladnám, de csak egy pár órára bérbe:). Hogy tessék, lehet mutogatni, tök édes, mosolygós, kacagó gerle. Vagy lehet éjszaka is bérbe venni, akkor kicsit olcsóbb, sőt lehet hogy én fizetek, mert 2 hónapja nem aludtam egyben 3 óránál többet, a korábbiakról nem is beszélve. Imádom a gyerekem, és megis merek olyat gondolni, hogy de lepasszolnám egy kicsit... aki nem gondolja néha ezt, az hazudik.

    By Anonymous oui, at 22/11/06 15:58  

  • Kedves anonymous anyuka!

    Sajnálom, ha kínomban már ilyeneket írok (mert nekem ez a bejegyzés leginkább a kínomról szólt), és nem kívánom neked, hogy 1,5-2 órákat kelljen szenvedned a gyermeked altatásával.

    Én naponta kétszer játszom el ezt az utóbbi napokban (korábban se volt fényesebb a helyzet, de akkor legalább magától elaludt, mert arra próbáltam szoktatni, működött is, de 30 perc után általában sírva felébred), és hidd el, megpróbálok mindent, elolvastam a szakirodalmat és már olyanokhoz folyamodok, hogy behajolok a kiságyba, hogy az egyik kezemmel a kislányom lábait simogassam, a másikkal a fejét, közben a fejem a hátán, hogy hátha akkor lenyugszik. Mindezt úgy, hogy a lány ásítozik altatás előtt, ezért úgy gondolom, nem vagyok komplett hülye, hogy akkor próbálnám altatni, amikor nem is álmos. Próbálom magam mellett altatni, de az utóbbi időben az se működik.

    Viszont mivel egy 10,5 hónapos babának napi összesen 30 perc alvás édeskevés (legalábbis nekem ez jön le abból, hogy délután 5-től már annyira nyűgös, hogy jobb híján 3-5 perces tevékenységekkel ütjük el az időt hol itt, hol ott), én próbálkozom és szenvedek, hátha mégis sikerülne neki jót tennem.

    Ezen túl, mivel a mozgásfejlődése visszamaradt holmi enyhe hipotónia miatt, a békésebb pillanatok sem annyira békések, mert nem hagyhatom ücsörögni (ahogy egyébként magában is jól eljátszana), hanem ösztönöznöm kell a mozgásra. Ilyenkor aztán végképp gonosznak érzem magam.

    Sírni hagyni én nem igazán szeretem, arról nem is beszélve, hogy előfordult, hogy 5 perces sírás után (miközben egyszer be is néztünk hozzá) kihányta, amit evett.

    A gyerekek is sokfélék, ahogy mi is. Lehet, hogy a te gyermekeddel kapcsolatban nekem sem jutna soha eszembe semmiféle ennyire elkeseredett gondolat, de a jelen helyzetben sajnos néha idáig jutok. Viszont azáltal, hogy a frusztrációmat itt írom ki, nem pedig a lányra öntöm, szerintem inkább jót teszek, mint rosszat.

    Ha ezek után van bármi konstruktív ötleted arra nézve, hogy mit tehetnék, örömmel várom. Annyit kérlek vegyél számításba, hogy a gyermek 30 perc után szinte mindig felébred és csak elvétve altatható vissza, 1 óránál többet pedig még akkor sem alszik, ami még mindig elég kevés egy ilyen pici számára napi szinten.

    Előre is köszönettel:

    a lelketlen anyuka

    By Blogger sbodi, at 23/11/06 10:30  

  • Oui: Nem a "bántáson" húztam fel magam, hanem azon, hogy igazából el sem olvasták, amit írtam.

    By Blogger sbodi, at 23/11/06 11:37  

Post a Comment

<< Home