Csavargósdi
Tegnap megint jót csavarogtunk, most Natiékkal. Manka úgy viselkedett, mint egy tündér - megérdemelne egy "Born to shop" feliratú felsőt, csak az nem rám vallana. Süniorrozott és szórta a mosolyokat, eljátszadozott az egy szem játékával (meg egy ideig a tizes csomag papírzsepivel, amit valahol el is hagytunk, ha jól sejtem nagy ívben repülhetett ki a babakocsiból). A boltokban, ahol valahogy mindig a gyerekruhák felé vetődünk (ez is kismamabetegség) nagyon izgalmas a lelógó ruhákat fogdosni, a rajtuk levő csipogókról nem is beszélve, hazafelé pedig jól időzítve indultunk, így az alvás is megvolt séta közben.
Ma viszont elintéznivalónk van a városban, nem is egy, az időjárás pedig fogta magát és úgy gondolta, ideje októberhez méltóan viselkedni, így egyelőre próbálom kitalálni, hogy mibe öltöztessem és hogyan is kéne ütemezni a dolgokat, mindezt úgy, hogy alig aludtam (nem az ő hibája), és a reggeli lekvároskenyér megkenéséhez a konyhai olló felé nyúltam elsőként. A kávé* meg a tej pedig elfogyott, de majd valahogy egy kisebb bevásárlást is megejtünk a mai mászkálás során.
*Mégis van kávé, csak azt is a megfelelő helyen kell keresni.
Tegnap megint jót csavarogtunk, most Natiékkal. Manka úgy viselkedett, mint egy tündér - megérdemelne egy "Born to shop" feliratú felsőt, csak az nem rám vallana. Süniorrozott és szórta a mosolyokat, eljátszadozott az egy szem játékával (meg egy ideig a tizes csomag papírzsepivel, amit valahol el is hagytunk, ha jól sejtem nagy ívben repülhetett ki a babakocsiból). A boltokban, ahol valahogy mindig a gyerekruhák felé vetődünk (ez is kismamabetegség) nagyon izgalmas a lelógó ruhákat fogdosni, a rajtuk levő csipogókról nem is beszélve, hazafelé pedig jól időzítve indultunk, így az alvás is megvolt séta közben.
Ma viszont elintéznivalónk van a városban, nem is egy, az időjárás pedig fogta magát és úgy gondolta, ideje októberhez méltóan viselkedni, így egyelőre próbálom kitalálni, hogy mibe öltöztessem és hogyan is kéne ütemezni a dolgokat, mindezt úgy, hogy alig aludtam (nem az ő hibája), és a reggeli lekvároskenyér megkenéséhez a konyhai olló felé nyúltam elsőként. A kávé* meg a tej pedig elfogyott, de majd valahogy egy kisebb bevásárlást is megejtünk a mai mászkálás során.
*Mégis van kávé, csak azt is a megfelelő helyen kell keresni.
0 Comments:
Post a Comment
<< Home