Végre valami izgalmas

Volt ma egy vakrandim. Persze gyerekestül mentem. Mégis jól sült el. A másik is gyerekestül jött. Ráadásul szintén anyuka volt. Szóval mégse olyan izgi ez a sztori, de azért jó volt. Mondhatni kell némi változatosság. Bár ha belegondolok, hol változatos az, ha mindig csak szintén kisgyerekes anyukákkal találkozik (és telefonál és e-mailezik) az ember?

És mégis. Mert van, hogy az ember már ilyen apróságoknak* is örül.


*Relatív, minden relatív. Majd egyszer megtudja az is, aki most még nem érti. (Amúgy Mancinak kibújt az első foga, az is izgalmas, ráadásul igen apró dolog.)