Nő, mint a bolondgomba

Avagy egyes helyeken jól elméretezhetik a gyerekruhákat, mert a 6-12 hónapos méret Mankára bizony kicsi. Így esett, hogy nem hordja majd egyszer sem a helyes kis piros kantáros nacit, meg hogy néhány kis farmernaci is kigombolva jó csak, ráadásul kikandikál alul a zokni, mivel a szára is rövid. Amíg az időjárás kitart, háromnegyedes nadrágnak még elmennek, aztán meg majd lassan úgyis nyakig bebugyolálva járunk.

Kapott nagyobb ülést is az autóba, most már nagylányként ücsöröghet hátul. Szerintem az állandó peőzés után hamarosan megjelenik valamiféle szó az autókra is, mert így jobban ki fog látni.

Amúgy mostanában az a legaranyosabb, ahogy igent próbál bólogatni, de mindig csak a nem sikerül. Én néha felfedezek némi különbséget (leginkább csak a bólogatás ritmusában talán), mutatom neki, hogy kéne csinálni (jó szórakozás, próbáljátok ki), ő meg nagy hévvel nekilendül, vigyorogva - aztán a végén megint csak jobbra-balra mozdul a feje.